Passzív befektetés: hogyan működik?

​​Mik a passzív befektetések? 

Az aktív portfóliókezelés a befektetések gyakori vásárlását és a várható piaci fejleményeknek megfelelő kiigazításokat jelenti. A passzív befektetés más megközelítést alkalmaz, és az adóhatékonyságra helyezi a hangsúlyt. A hosszú távú befektetők számára a passzív megközelítés lehet a megfelelő stratégia.

A gyakorlatban a passzív befektetés passzív ETF-ek, különösen indexalapok, és néha egyedi részvények részvényeinek vásárlását jelenti. Az alapstratégia a „buy and hold”, amikor hosszú távon tartja a befektetéseket anélkül, hogy kereskedne velük, vagy gyakran változtatná azokat.

Ez a megközelítés lehetővé teszi a befektetők (beleértve a szakembereket is) számára, hogy egy adott vállalat, ágazat vagy az egész piac idővel történő általános növekedéséből profitáljanak, ahelyett, hogy megpróbálnák időzíteni a piacot vagy gyors kereskedéseket kötni. A klasszikus mondás szerint: „A hosszú távú pénzügyi siker kulcsa nem a piac időzítése, hanem a piacon eltöltött idő”.

• A passzív befektetés kezdőknek és haladó befektetőknek egyaránt alkalmas. A Wall Street legendás befektetőinek, például Peter Lynchnek és Warren Buffettnek az életrajzai és sikertörténetei bizonyítják ezt.
• John C. Bogle és a Vanguard Group munkájának köszönhetően a lakossági befektetők először fektethettek indexalapokba. Ez kulcsfontosságú pillanat volt a passzív befektetési filozófia számára.
• Az aktív befektetőknek és a portfóliókezelőknek nagy nehézséget okoz az S&P 500 átlagos éves hozamának következetes felülmúlása. Teljesítményük gyakran gyenge volt az indexalapokhoz képest. Ez volt az egyik fő oka a passzív befektetés elterjedésének és népszerűségének!
• A technológiai fejlődésnek köszönhetően a befektetők ma már egyszerűsített lehetőséggel vásárolhatnak vezető amerikai vagy európai részvények indexeire vonatkozó ETF-eket. Így legalább átlagos teljesítményre számíthatnak jó és rossz időszakokban egyaránt.
• Az indexalapok csupán egy referenciaindex teljesítményét másolják. Ez lehet az S&P 500, a Nasdaq vagy akár bizonyos szegmensek, például a biotechnológia vagy a nyersanyagárak.

Ha belefáradt a tőzsde folyamatos figyelésébe és a kereskedési döntések meghozatalába, vagy egyszerűen csak nincs elég ideje, a passzív befektetés lehet a megoldás az Ön számára.

A passzív befektetés előnyei és hátrányai 

A passzív befektetés számos előnyt kínál a befektetőknek. Először is, nem kell folyamatosan figyelemmel kísérni a részvénypiacot, így az egyének időt és energiát takaríthatnak meg. A gyakori kereskedési döntések helyett a passzív befektetés hosszú távú befektetési stratégiát ösztönöz, amely kevésbé stresszes és időigényes lehet. Mi több? Melyek a passzív stratégiák jó és rossz oldalai?

A passzív befektetés számos előnyt kínál a befektetőknek:

• Időt és erőfeszítést takarít meg: A passzív megközelítés nem igényli a tőzsde folyamatos figyelemmel kísérését. A gyakori kereskedési döntések helyett a hosszú távú befektetési stratégiára összpontosít, ami kevésbé stresszes és időigényes lehet.
• Alacsony költségek: A passzív alapok (ETF-ek) díjai alacsonyak, akárcsak a pozíciók tartásának költségei.
• Időhatékony: Nincs szükség mélyreható elemzésre és piackutatásra.
• Diverzifikáció: Ön egy teljes piacba vagy ágazatba fektet be, nem pedig konkrét vállalatokba. Ez csökkenti a kockázatot.
• Alacsonyabb portfólió-volatilitás: Az indexek stabilabbak, mivel a csökkenő részvényeket általában ellensúlyozzák más vállalatok emelkedő részvényei.
• Alacsonyabb befektetési kockázat az indexek kiegyensúlyozásának köszönhetően (egy vállalat csődje nem jelent akkora kockázati tényezőt).
• Nagy esély a hosszú távú tőzsdei növekedésből való részesedésre.

A passzív befektetésnek megvannak a maga hátrányai:

• Szinte semmi esélye az átlag feletti hozamra: Ön az átlagos piaci hozamot követi, ami piaci visszaesés esetén nem feltétlenül ideális.
• A passzív piaci másolás lemaradásban: Nem tudja felülmúlni a piacot egy medvepiac vagy korrekció során.
• A diverzifikáció veszteséget okozhat: Ha az Ön által választott ETF rossz vállalatokat követ.
• Hosszabb ideig kell várni a piac javulására: Az indexek kevésbé volatilisek, így hosszabb ideig tart, amíg a portfólió hozama javul.
• Az ETF vagy az index teljesítményétől való függés: Ön nem aktívan alakítja portfólióját.
• Lemaradhat bizonyos növekedési trendekről: A diverzifikált kitettség miatt.

A buy-and-hold stratégiát alkalmazó befektetők, akik az indexkövető ETF-eket részesítik előnyben, részesülhetnek az általános piaci növekedésből, ahelyett, hogy az egyes vállalatok vagy ágazatok sikerére hagyatkoznának. Ez a passzív befektetés egyik fő előnye.

Emellett a passzív befektetés alacsonyabb díjakkal és költségekkel jár az aktívan kezelt portfóliókhoz képest. Ezáltal költséghatékonyabb megoldássá válik. A passzív alapok (ETF-ek) ugyanis jellemzően nem igényelnek szakértői csapatot az egyes részvények kiválasztásához, ami alacsonyabb kezelési díjakat eredményez.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

Hosszú távon a részvénypiac korrelál a gazdasági növekedéssel. Mint fentebb láthatjuk, az USA GDP-je az 1980-as évek óta növekszik, méghozzá kiváló ütemben. Az erős gazdaság egészséges fogyasztókat jelent, magasabb jövedelemmel, ami pozitív tényező a vállalati árrések és nyereségek szempontjából. Forrás: XTB Research

Indexalapok és ETF-ek

Az indexalapok úgy működnek, hogy egy adott piaci indexet vagy részvényalapot alkotó részvények diverzifikált portfóliójába fektetnek. Az indexalap portfóliójának összetétele tükrözi a követett index összetételét annak érdekében, hogy annak teljesítményét leképezze. Ezeket az alapokat úgy tervezték, hogy a befektetők számára széles körű piaci kitettséget biztosítsanak, és elérjék a követett index hozamát. A passzív befektetők azért választják az indexalapokat, mert ezek költséghatékony és általában alacsony költségű módját kínálják a teljes piacba való befektetésnek.

Az indexalapok előnyei

Az indexalapok legnagyobb előnyei közé tartozik, hogy alacsony költségű, alacsony karbantartási igényű befektetési megközelítéssel széles körű piaci kitettséget biztosítanak. A részvénypiac hosszú távú növekedési trendjéről ismert. Ha indexalapokban halmoz fel részvényeket, akkor biztos lehet benne, hogy részese lesz ennek a trendnek.

Az indexalapokba történő passzív befektetéssel elkerülheti annak kockázatát, hogy egy adott vállalat részvényei nem lesznek részei ennek a trendnek, mivel az olyan indexekbe, mint például az S&P 500, a részvények bizonyos korlátozásokkal automatikusan kerülnek kiválasztásra. Soha ne feledkezzen meg azonban a befektetési kockázatról, mert a múltból való extrapolálás kockázatos lehet.

A részvényindexek fő kockázati tényezője hosszú távon a gazdasági depresszió (az 1929-es Wall Street-i válsághoz hasonlóan) és annak valós és pszichológiai következményei a befektetők számára.

Általánosságban elmondható, hogy egy adott piaci indexet leképező, diverzifikált portfólióba történő befektetés lehetővé teszi az indexalapok befektetői számára, hogy részesüljenek az általános piaci növekedésből. Egyes index ETF-ek rendszeres osztalékot fizetnek részvényeseiknek, ami passzív osztalékjövedelmet generálhat.

Emellett az indexalapok jellemzően alacsonyabb költségekkel és díjakkal rendelkeznek az aktívan kezelt alapokhoz képest, így költséghatékonyabb lehetőséget jelentenek. Az indexalapok ráadásul minimális erőfeszítést igényelnek, mivel „buy and hold” stratégiát alkalmaznak, így nincs szükség a piac folyamatos figyelemmel kísérésére és a nagy gyakoriságú kereskedésre. Összességében az indexalapok egyszerűsített és erőfeszítés nélküli megközelítést kínálnak a befektetéshez.

Passzív befektetési stratégia 

A passzív befektetési stratégia létrehozása az aktív stratégiákkal ellentétben az indexalapok kulcsfontosságú elemként való használatára összpontosít. Az indexalapok olyan befektetési eszközök, amelyek célja bizonyos indexek, például az S&P 500, a Nasdaq 100 vagy a Dow Jones teljesítményének leképezése.

Az index összetételét leképező részvények diverzifikált portfóliójába történő befektetéssel az indexalapok széles körű piaci kitettséget biztosítanak, és lehetővé teszik, hogy Ön részesüljön az általános piaci növekedésből. A megfelelő ETF-ek és megfelelő indexalapok kiválasztása arról szól, hogy olyan alapokat találjon, amelyek a legjobban leképezik egy adott piaci index teljesítményét.

A cél a széles körű piaci kitettség elérése és a követett index hozamának leképezése. A passzív befektetők azért választják az indexalapokat, mert azok költséghatékony és alacsony karbantartási igényű módot kínálnak a teljes piacba való befektetéshez. Néhány befektető azonban inkább passzívan fektet be vállalati részvényekbe, ami kockázatosabb, és speciális értékelési ismereteket, fundamentális elemzést és az árakat mindig befolyásoló piaci ciklus vagy pszichológia mélyreható elemzését igényli.

Diverzifikáció 

A portfólió diverzifikációja magában foglalja a különböző típusú eszközökbe történő befektetést a kockázat csökkentése érdekében. Az indexalapok (ETF-ek) esetében ez azt jelenti, hogy különböző piaci indexeket követő alapok keverékét választjuk.

Portfóliójának indexalapokkal történő diverzifikálásával széles körű piaci kitettséget érhet el, és részesülhet az általános piaci növekedésből. Ez különösen előnyös a passzív befektetők számára, akik a befektetés költséghatékony és alacsony költségű megközelítését részesítik előnyben.

Mielőtt kiválaszt egy adott ETF-et, érdemes utánaolvasnia, hogy pontosan mit követ le, illetve hogyan néz ki a portfóliója. Így jobb képet kaphat arról, hogy milyen eszközökbe fektet. Az XTB befektetési alkalmazásban tájékozódhat.

A kockázattűrő képesség meghatározása 

Az Ön kockázattűrő képességének meghatározása magában foglalja annak felmérését, hogy mennyire hajlandó és képes elviselni a befektetései értékének ingadozását. Ez fontos tényező az indexalapok kiválasztásakor, mivel a különböző alapok különböző kockázati szintekkel rendelkezhetnek. Alapvető fontosságú, hogy olyan indexalapokat válasszon, amelyek megfelelnek az Ön kockázati preferenciáinak, hogy Ön kényelmesen érezze magát a lehetséges piaci ingadozásokkal szemben.

A passzív befektetők gyakran a konzervatívabb megközelítést részesítik előnyben, és olyan indexalapokat választhatnak, amelyek stabilitást és alacsonyabb volatilitást kínálnak, mint például az S&P 500 vagy a Dow Jones. Ennek oka, hogy az ezekben az indexekben szereplő vállalatok jellemzően kevésbé volatilisek (ezek „régi gazdaságú”, nagyvállalatok, kiszámíthatóbb üzleti modellekkel).

A technológiai ETF-ek és a kis kapitalizációjú indexek ezzel szemben általában volatilisebbek (például a Nasdaq100 vagy a Russell 2000 ETF-ek). Egy bikapiac idején a technológiai szektor általában felülmúlja az összes többi üzleti ágazatot, de ha defenzívebb hangulat uralkodik, akkor más vállalatok, akár az olajszektor is felülmúlhatja azt (a 2022 nagyon jó példa erre).

A kiválasztott pénzügyi intézményekhez, akár bankokhoz kapcsolódó ETF-ek is változékonyak lehetnek bizonyos események során. Bár a kockázatot nehéz mérni, az olyan indexalapok, mint az S&P 500 vagy a Nasdaq a legnagyobb amerikai vállalatok részvényeiből állnak. Ugyanakkor minden egyes vállalatnak szigorú követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy az indexbe kerülhessen.

Buy and hold stratégia

A „buy and hold” stratégia az értékpapírok megvásárlását és hosszú ideig történő tartását jelenti, függetlenül a rövid távú piaci ingadozásoktól. Ezt a stratégiát általában az indexalapok alkalmazzák, amelyek célja egy adott piaci index vagy vállalati részvény hozamának hosszú távú leképezése. Ugyanezt a stratégiát egyes egyéni befektetők is alkalmazzák.

A „vedd és tartsd” stratégia kiküszöböli a piac folyamatos figyelemmel kísérésének és a nagy gyakoriságú kereskedésnek a szükségességét. Ezt a megközelítést azok a passzív befektetők részesítik előnyben, akik kevesebb stresszel és egyszerűbben szeretnék felépíteni befektetési portfóliójukat. A buy and hold stratégia olyan befektetők számára is megfelelő lehet, akik nem hisznek abban, hogy meg tudják verni a piaci átlagot, vagy nincs idejük részletes befektetési oktatásra.

A stratégia megvalósítása 

A „buy and hold” stratégia végrehajtása abból áll, hogy értékpapírokat vásárolnak és hosszabb ideig tartanak, függetlenül a rövid távú piaci ingadozásoktól. E stratégia betartása nem feltétlenül könnyű, különösen a negatív piaci hangulatú időszakokban, amikor az eladási nyomás fokozódik. Ilyenkor Warren Buffett megjegyzése: „A részvényvásárlás olyan, mintha házat vennél, de körülötted valaki folyamatosan azt kiabálja, hogy »vegyél«, minden nap, minden órában”. Az aktív portfóliókezelés problémás lehet, különösen akkor, ha az aktív portfóliókezelő (befektető) érzelmi alapon (félelem vagy mohóság) változtat. Az alapkezelők megfontolhatják, hogy stílusukat a passzív befektetés irányába igazítsák.

A passzív befektetők előnye, hogy a piaci visszaesések során nem kell folyamatosan figyelni a piacot.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a passzív stratégiák előnyben részesítése nem jelenti azt, hogy bármit megvehet bármilyen áron, és várhatja a hosszú távú növekedést. Éppen ellenkezőleg, a hosszú távú befektetők számára a legjobb vásárlási lehetőségek történelmileg a tőzsdei visszaesések és medvepiacok idején adódtak.

3 tévhit a passzív befektetésről

A passzív befektetést gyakran félreértik, ami számos gyakori tévhitnek köszönhető. Most leleplezzük őket:

1. A passzív befektetés lusta és érdektelen megközelítés. Ennek az ellenkezője igaz. A megfelelő befektetési eszközök kiválasztásakor – legyen szó akár egyedi vállalatokról, akár ETF-ekről – gondosan mérlegelni kell a különböző tényezőket és alapos kutatást kell végezni.
2. A passzív befektetés csak a hosszú távú nyereségre összpontosít, és nem veszi figyelembe a rövid távú piaci ingadozásokat. Bár a passzív befektetők általában hosszú távon tartják befektetéseiket, figyelemmel kísérik a piaci trendeket, és szükség esetén módosítják portfóliójukat.
3. A passzív befektetés korlátozza a lehetséges hozamokat az aktív kereskedéshez képest. Ezzel szemben a tanulmányok azt mutatják, hogy hosszú távon a passzív befektetés jellemzően felülmúlja az aktív kereskedést. Ez az alacsony díjaknak, a széles körű piaci kitettségnek és az aktív befektetők gyakran nem kielégítő eredményeinek köszönhető.

Fontos eloszlatni ezeket a mítoszokat, és felismerni a passzív megközelítés értékét a hosszú távú befektetési célok elérésében. A passzív befektetők nem lusták vagy érdektelenek; továbbra is szükségük van a befektetések felkutatására és körültekintő kiválasztására. Emellett a passzív befektetés figyelembe veszi a rövid távú piaci változásokat, és szükség esetén kiigazításokat lehet végrehajtani a portfólióban.