ETF-ek – hogyan működnek? Útmutató kezdő befektetőknek

Az ETF-ek népszerűsége az elmúlt években az egekbe szökött. Ezek a befektetési eszközök egyszerűségük, hatékonyságuk és a lehetőségek széles skálája miatt váltak népszerűvé. Ha a passzív befektetés vagy a hosszú távú portfólióépítés érdekli, az ETF-ek tökéletes választás lehetnek az Ön számára.

Mi az az ETF és hogyan működik?

Az ETF (Exchange Traded Fund) egy olyan befektetési alap, amellyel a tőzsdén részvényekhez hasonlóan kereskednek. Értékét a mögöttes eszközök értéke határozza meg, amelyek lehetnek részvényekből, kötvényekből, árukból vagy más befektetési eszközökből álló portfóliók. Alternatívaként egyetlen piaci ágazatnak, például az egészségügynek vagy a mesterséges intelligenciának/adatközpontoknak, vagy egyetlen eszköznek, például a fizikailag fedezett aranynak vagy ezüstnek való kitettséget is biztosíthatnak.

Az ETF-eket ezért úgy tervezték, hogy a mögöttes eszközök teljesítményét kövessék, és a befektetők számára különböző, például a feltörekvő piacokon, a Wall Street-i indexekben vagy bizonyos ágazatokban, például a technológiában, a pénzügyi szektorban, a fogyasztási cikkekben vagy az ingatlanpiacon való kitettséget biztosítsanak.

Az ETF-ek fő előnye a diverzifikáció. Egyetlen ETF-be történő befektetéssel egy széles piac, ágazat vagy konkrét eszköz tekintetében szerezhet kitettséget, csökkentve ezzel a teljes befektetési kockázatot.

Fontos információk az ETF-ekről

• Alacsony díjak: Az ETF-ek díjai (TER) általában alacsonyak, különösen az olyan nagy kibocsátók alapjai esetében, mint a BlackRock, a Vanguard és a VanEck.
• Átláthatóság: Az ETF struktúrájáról, költségeiről és múltbeli teljesítményéről az alap hivatalos weboldalán találhatók információk.
• Aktív vs. passzív: Vannak aktívan és passzívan kezelt ETF-ek. Az aktívan kezelt alapokat egy befektetési menedzser kezeli, ami növeli a költségeiket. A passzív alapok egyszerűen egy kiválasztott indexet követnek (pl. NASDAQ 100, S&P 500).
• Adóoptimalizálás: Az ETF-ek adóelőnyöket kínálnak, mivel az alap portfóliójában bekövetkező változások nem vezetnek adózáshoz.
• Diverzifikáció és kockázat: A diverzifikáció miatt az ETF-ek alacsonyabb kockázatúak, mint az egyedi részvényekbe történő befektetés, azonban még az ETF-ek is ki vannak téve a piaci ingadozásoknak és az ágazatspecifikus kockázatoknak.

Az ETF-ekbe történő befektetés előnyei és hátrányai 

Az ETF-eknek vannak előnyeik és hátrányaik, amelyeket az alábbiakban ismertetünk, hogy segítsük a potenciális befektetőket a bennük rejlő lehetőségek és kockázatok elemzésében. 

Az ETF-ekbe történő befektetés előnyei 

• Kiválóan alkalmasak hosszú távú és passzív befektetéshez.
• Könnyű hozzáférés a befektetési eszközök széles skálájához: Az ETF-ek a világ minden tájáról származó részvények, kötvények, áruk és egyéb eszközök iránti kitettséget kínálnak.
• Diverzifikáció: Az ETF-ekbe történő befektetéssel csökkentheti portfóliója kockázatát.
• Alacsony díjak: Az ETF-ek általában olcsóbbak, mint az aktívan kezelt alapok.
• A befektetők biztosak lehetnek abban, hogy egy indexalap pontosan ugyanazt a teljesítményt nyújtja, mint egy részvényindex, például az S&P 500 vagy a Nasdaq 100 index.

Az ETF-ekbe történő befektetés hátrányai 

• A gyors hozammaximalizálásra törekvő agresszív befektetők számára a passzív ETF-ek nem biztos, hogy ideális eszköznek bizonyulnak. Az ETF-ek inkább a hosszabb távú stratégiákhoz és a stabilabb növekedéshez alkalmasak.
• Az ETF-ek diverzifikációja csökkenti a kockázatot, de korlátozza a magas egyedi hozamok lehetőségét is. Ha rövid távon magas hozamok lehetőségét keresi, az ETF-ek nem biztos, hogy a legjobb választás.
• Nem minden ETF egyforma. Ha olyan alapot választ, amely alulteljesítő indexet követ, vagy alacsony minőségű részvényeket tartalmaz, akkor az elmaradhat a teljes piactól. Körültekintően válassza ki a jó múltbeli teljesítményű és alacsony díjakkal rendelkező alapokat.
• Még ha egy ETF a diverzifikáció révén sok részvényre osztja szét a kockázatot, ez nem jelent automatikus nyereséget. A teljes piac eshet, és ezzel együtt az ETF értéke is csökkenhet.
• Egyes ETF-ek kevésbé sikeres vállalatok részvényeit is tartalmazhatják. Ellenőrizze a választott alap összetételét és győződjön meg róla, hogy minőségi, növekedési potenciállal rendelkező vállalatokat tartalmaz.
• Egy passzív ETF-ben a tőke nagy része stabil, nagyvállalatokba kerül. Ha kisebb, gyorsabban növekvő vállalatokba szeretne befektetni, amelyek nagyobb kockázatot és jelentős nyereség lehetőségét hordozzák, akkor az ETF nem biztos, hogy ideális választás.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.
Ez a grafikon az iShares Core S&P 500 ETF (CSPX.UK) teljesítményét hasonlítja össze az US500 (S&P 500, arany vonal) teljesítményével az évek során. Amint láthatjuk, az ETF hosszú távon egy jelentős amerikai részvényindexet követ. Forrás: xStation5

Az ETF-ekbe történő befektetés sajátos tényezői 

A részvény ETF-ek olyan befektetési eszközök, amelyek egy adott részvényindex vagy egyedi részvények teljesítményét reprodukálják. Úgy működnek, hogy több befektető pénzeszközeit egyesítik, hogy olyan részvényportfóliót hozzanak létre, amely szorosan tükrözi az alapul szolgáló index vagy részvény teljesítményét. Mint korábban említettük, az ETF-ek olyan befektetők számára készültek, akik nem úgy döntöttek, hogy egy adott vállalat részvényeit vásárolják meg, de hosszú távú kitettséget szeretnének a részvénypiacon. Az ETF-ek minden passzív portfóliónak is lényeges részét képezik.

Azok a befektetők, akik nem akarnak minden egyes vállalatot külön-külön elemezni, esetleg egy adott ágazattal vagy indexszel szemben szeretnének kitettséget szerezni, mindezt a vállalatok értékeléséhez és a fundamentális elemzéshez szükséges szakértelem nélkül. Az viszont nem igaz, hogy az ETF-ekbe való befektetés nem igényel tudást.

Mint minden befektetésnél, az ETF-befektetőknek is tisztában kell lenniük a kockázatokkal és a lehetőségekkel. Az ETF-ekkel kapcsolatos információgyűjtésnek is rutinszerű befektetési folyamatnak kell lennie.

Általánosságban elmondható, hogy a tőzsdén legjobban teljesítő vállalatok sokkal magasabb hozamot biztosíthatnak a befektetőknek, mint bármely ETF, de a probléma az, hogy nagyon nehéz nagyszerű vállalatokat találni, és még nehezebb vonzó áron megszerezni őket.

Ezért azok a befektetők, akik hosszú távon szeretnének kitettséget szerezni a részvénypiacon, választhatják az ETF-eket, mivel általuk potenciálisan bármelyik bikapiaci ciklusban kielégítő hozamot érhetnek el, elfogadva, hogy ezek a hozamok soha nem lesznek olyan magasak, mint a legjobb részvények hozamai.

A jövő ismeretlen, de történelmileg a részvénypiac hatalmas nyereséget hozott a befektetőknek. A piaci szereplők a múltból extrapolálnak és arra számítanak, hogy a hosszú távú növekedési trend, amelyet az expanzív jegybanki politika támogat, segíteni fogja a részvényeket. Ugyanakkor azonban ez a hosszú távú trend nem garantálható, és még a bikapiacok idején is láttunk több olyan összeomlást és korrekciót, ahol a pánik a részvénypiaci fordulatot sugallta – ami végül nem következett be.

Alapvető ETF-típusok:

• Részvény ETF-ek: A széles piacot, indexet vagy részvények meghatározott csoportját követik.
• Szektortípusú ETF-ek: Egy adott szektorra koncentrálnak, például a technológiára, az egészségügyre vagy a pénzügyekre.
• Iparági ETF-ek: Egy adott iparág vállalataiba fektetnek, például félvezetőgyártókba vagy autóipari vállalatokba.
• Kötvény ETF-ek: Különböző típusú kötvényeknek való kitettséget biztosítanak, az államkötvényektől a magas hozamú vállalati kötvényekig.
• Áru ETF-ek: Olyan árucikkekbe fektetnek, mint az arany, az olaj vagy a mezőgazdasági termékek.
• Tőkeáttételes ETF-ek: Megsokszorozzák a mögöttes eszköz hozamát és veszteségét, tapasztalt befektetők számára alkalmasak.
• Inverz ETF-ek: A részvényárfolyamok csökkenéséből származó nyereséget termelnek, alkalmasak a piaci esések idején való kereskedésre.

Kötvény ETF-ek

A kötvény ETF-ek kötvények portfóliójába fektetnek be, amely tartalmazhat államkötvényeket, vállalati kötvényeket, önkormányzati kötvényeket és más típusú kötvényeket. Ezek az ETF-ek lehetőséget nyújtanak a befektetőknek portfóliójuk diverzifikálására, és különböző lejáratú, kamatozású és hitelminősítésű kötvényekbe történő befektetésre.

Árutőzsdei ETF-ek 

Az árupiaci ETF-ek olyan árucikkekbe fektetnek be, mint az arany, az olaj, a mezőgazdasági termékek, a fémek és az energia. Ezek az ETF-ek lehetőséget kínálnak a befektetőknek portfóliójuk diverzifikálására és olyan árukba való befektetésre, amelyeket hagyományosan nem tekintenek a szokásos befektetési portfólió részének.

Szektor típusú és iparág ETF-ek 

Ezek az ETF-ek egy adott szektorra vagy iparágra összpontosítanak, és az adott szektorban működő vállalatok teljesítményének leképezésével az adott szektor potenciális jövedelmét kínálják a befektetőknek. Fedezeti eszközként szolgálhatnak az adott ágazatban meglévő pozíciókkal kapcsolatos kockázatok mérséklésére, miközben stratégiai alternatívát kínálnak a befektetőknek. A népszerű ágazatok közé tartoznak a technológiai szektorok (félvezetők, adatközpontok, mesterséges intelligencia, robotika stb.) vagy az olyan hagyományosabb ágazatok, mint a banki, kiskereskedelmi vagy e-kereskedelmi szektorok.

Inverz és tőkeáttételes ETF-ek

Inverz ETF-ek: A részvényárfolyamok csökkenéséből származó hivatottak nyereséget  termelni, mégpedig úgy, hogy a részvényeket shortolják, hogy így profitáljanak a piaci csökkenésből. Nem használják a pozíciónyitással közvetlenül együtt járó tőkeáttételt.

Tőkeáttételes ETF-ek: Ezek teljesen más, származtatott eszközök, amelyek egy adott ETF árfolyamát tükrözik anélkül, hogy részvényesként kitettséget biztosítanának a befektetőknek. Az ETF CFD-k kereskedésekor részt vehetönk a növekvő és csökkenő piacokon egyaránt. 

Az inverz és a tőkeáttételes ETF-ekkel kapcsolatos elsődleges kockázat a megnövekedett veszteségek lehetősége, amelyek meghaladhatják az eredetileg befektetett tőkét.

ETF-ek vs. befektetési alapok

Igaz, hogy az ETF-ek és a befektetési alapok hasonlóságot mutatnak. A legfontosabb különbségek a következők:

• Kereskedhetőség: Az ETF-ekkel napközben egy tőzsdén kereskednek, ami rugalmasságot és naprakész árazást tesz lehetővé. A befektetési alapokat naponta csak egyszer, záróáron vásárolják és adják el.
• Díjak: Az ETF-eknek általában alacsonyabb a TER (Total Expense Ratio), mint az aktívan kezelt befektetési alapoknak.
• Adóhatékonyság: Az ETF-ek struktúrájuk miatt általában alacsonyabb tőkenyereségadóval járnak.

Hogyan fektessünk be ETF-ekbe? 

A legfontosabb, hogy céllal induljunk. A befektetés a befektető fejében kezdődik. A gyakorlatban a megfelelő brókerszámla kiválasztásáról, az adott stratégiához vagy célhoz megfelelő ETF-alap megtalálásáról, végül a kereskedés végrehajtásáról és a tervhez való ragaszkodásról szól.

• Először is határozza meg céljait és mérje fel pénzügyi helyzetét. Mielőtt egy befektető befektetési számla nyitása mellett dönt, gondosan meg kell határoznia céljait, és fel kell mérnie saját pénzügyi helyzetét, beleértve életkorát, hitelét, kölcsöneit és kiadásait.
• Óvatosan fektessen be. A túlzott befektetés egy volatilis piacon további stresszhez és veszteségekhez vezethet. A tudás, tapasztalatszerzés a nagymértékű tőkeveszteség kockázatának kizárása a megfelelő módja annak, hogy részt vegyünk a piacon.
• Fektessen be bölcsen. Minden befektetőnek pontosan tudnia kell, hogy miért teszi, és miért vásárol egy adott ETF-alapot.

Brókerszámla nyitása 

Az első lépés az, hogy olyan brókert válasszon, amely az ETF-ek széles választékát, alacsony díjakat, valamint felhasználóbarát és megbízható befektetési platformot kínál. A brókerszámla megnyitása magában foglalja az ETF-szolgáltatásokat kínáló bróker kiválasztását, a regisztrációs folyamat elvégzését és átadását, a számlára történő befizetést és az ETF-ekbe történő befektetés megkezdését.

ETF alap kiválasztása 

A brókerszámla megnyitása után a következő lépés a megfelelő ETF-alapok felkutatása és kiválasztása. A kiválasztás során vegye figyelembe a következőket:

• portfólióallokáció,
• az alap stratégiájának és szerkezetének megértése,
• teljes eszközérték,
• költséghányad (TER),
• diverzifikáció,
• likviditás,
• kereskedési költségek,
• történelmi teljesítmény.

Hozzon létre egy olyan kereskedési stratégiát, amely megfelel az Ön befektetési céljainak, kockázattűrésének és befektetési horizontjának. A kezdő befektetők számára ajánlott kereskedési stratégia a költségátlagolás (DCA), amely a befektetések költségeit időben elosztja.

Az olcsóbb jobbat jelent?

Tekintsük egy ETF-alap költséghányadát, amely a kezelési és működési költségeket tükrözi. A magas költséghányad csökkentheti a befektetés teljes hozamát.

Diverzifikációs és koncentrációs kockázatok

A kiegyensúlyozott portfólió biztosítása érdekében értékelje az ETF-alap diverzifikációs és koncentrációs kockázatait. A diverzifikáció segít csökkenteni a kockázatot azáltal, hogy a befektetéseket különböző eszközosztályok, szektorok vagy iparágak között szórja szét.

Likviditás és kereskedési költségek 

Értékelje az ETF-alap likviditási és kereskedési költségeit, amelyek befolyásolhatják a teljes hozamot. Egy jól strukturált, likvid mögöttes eszközökkel rendelkező ETF-alap hatékonyan tud reagálni a piaci kereslet változásaira, és zökkenőmentes kereskedést biztosít a befektetők számára.

Történelmi teljesítmény

Ismerje meg az ETF múltbeli teljesítményét, hogy felmérje a jövőbeli hozamlehetőségeit. A múltbeli teljesítményadatok nem mindig jelzik pontosan egy ETF jövőbeli teljesítményét, de fontos ellenőrizni, hogy valóban egy adott szektor vagy index teljesítményét tükrözik-e. Ha egy ETF ugyanabban az ágazatban alulteljesít más alapokhoz képest, az figyelmeztető jel lehet arra, hogy a részvényportfóliója vagy az alapkezelője (vagy mindkettő) nem megfelelő minőségű.

Az ETF-ek diverzifikációs előnyöket nyújtanak azáltal, hogy a befektetőknek hozzáférést biztosítanak a mögöttes eszközök széles köréhez, ezáltal csökkentve az egyes részvények tartásával járó kockázatot. Ez a különböző eszközök közötti diverzifikáció növeli az ETF-alap általános biztonságát az egyedi részvényekbe történő befektetéshez képest.

Alacsonyabb költségek, mint az aktívan kezelt alapok esetében

Az ETF-ek alacsonyabb költségekkel rendelkeznek, mint az aktívan kezelt alapok, elsősorban a passzív kezelési megközelítésüknek köszönhetően, amely egy adott index teljesítményét igyekszik utánozni, csökkentve ezzel a költséges kutatás és elemzés szükségességét.

Az ETF-alapok a nap folyamán különböző árfolyamokon vásárolhatók és adhatók el a tőzsdén, ami lehetővé teszi a valós idejű árkövetést és a nagyobb kereskedési rugalmasságot. Ez megengedi a befektetők számára, hogy gyorsan reagáljanak a piaci változásokra, ami növeli az ETF-ekbe való befektetés vonzerejét.

Az ETF-ek kockázatai és hátrányai 

Bár az ETF-ek számos előnnyel rendelkeznek, nem mentesülnek a lehetséges kockázatuktól és hátrányaiktól, beleértve a piaci kockázatot, a volatilitást és a koncentrációs kockázatot. A piaci kockázat és a volatilitás befolyásolhatja az ETF-ek értékét, különösen zavaros piaci körülmények között. Egy jól strukturált, likvid mögöttes eszközökkel rendelkező ETF-alap hatékonyan tud reagálni a piaci kereslet változásaira, zökkenőmentes kereskedést biztosítva a befektetők számára.

Koncentrációs kockázat

A koncentrációs kockázat akkor merül fel, ha egy ETF-alap nagymértékben fektet be egy adott ágazatba, iparágba vagy eszközbe, ami alulteljesítést vagy fokozott volatilitást eredményezhet. Egyes ETF-ek, amelyek több száz részvényből állnak, de csak néhány vállalat teszi ki a portfólió allokációjának több mint 50%-át, szintén sérülékenyek lehetnek e vállalatok értékelésével szemben.