🛢Szankciók sújtják az orosz olajat

Mennyivel emelkedhet az olaj ára?

A Brent nyersolaj ára átlépte a hordónkénti 110 dolláros szintet, 2014 óta a legmagasabb szinten mozog. Az árak azonban nincsenek messze a hordónkénti 115-117 dolláros zónától, ahol a 2012-es és 2014-es csúcsok vannak. Az árak az év eleje óta 40%-kal, a decemberi mélypontjuk óta pedig 70%-kal emelkedtek. 

Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a Nyugat erős szankciói a kőolaj áramlásának teljes megszűnéséhez vezethetnek, ami azokat az országokat érinti, amelyek elítélik ezt a háborút és megpróbálják támogatni Ukrajnát.

Mennyire fontos Oroszország a globális olajpiac számára?

Oroszország a világ egyik legnagyobb olajtermelője. Az ország naponta kb. 10 millió hordót termel, ebből a közvetlen nyersolajexport napi 5 millió hordót tesz ki. A kőolajtermékek napi 3 millió hordó körül vannak. Az Európai Unió országai kb. 2,5 mbd nyersolajat és kb. 1,3 mbd kőolajterméket importálnak. A fennmaradó kőolajat Kína, India, más ázsiai országok, valamint néhány dél-amerikai ország viszi el. Ez talán nem tűnik soknak a teljes globális olajpiac összefüggésében, melynek értéke a világjárvány előtt napi 100 millió hordó volt. A logisztikai kapcsolatok és az olajpiac kiegyensúlyozottsága azonban azt jelenti, hogy már a kínálat napi 5 millió hordós csökkenése is óriási hatással lehet az olajárakra.

Miért szűnhet meg az orosz export?

Ebben az esetben az éremnek két oldala van. Oroszország részese az ukrán konfliktusban, amiért szinte az egész világ kritizálja, és különböző szankciókkal sújtja. Oroszország elméletileg elzárhatná az olaj- vagy gázcsapot Európa felé, de ez nem valószínű. Európa az orosz olaj legnagyobb címzettje, a „fekete arany” teljes exportja tavaly több mint 100 milliárd dollárt tett ki.

A Nyugat azonban dönthet úgy, hogy az exporttilalom mellett dönt. Kanada bejelentette az Oroszországból származó kőolaj és az abból készült termékek behozatalának felfüggesztését. Nagy-Britannia megtiltja az orosz hajók és tartályhajók kikötését a kikötőiben. Európa függ az orosz olajtól, de mint arra számos uniós szakértő rámutat, ez naponta akár 350 millió euróval is finanszírozza a Putyin-rezsimet. Ukrajna embargót követel az orosz olajra és gázra, bár köztudott, hogy ezt nagyon nehéz lesz végrehajtani. A számokat idézve, Finnország olajimportjának 80%-a Oroszországból származik. Lengyelország esetében ez közel 60%, Szlovákia esetében pedig több mint 70%. Németország és Hollandia 30%-ot, illetve 23%-ot tesz ki. Nominálisan azonban ezek az országok a legnagyobb orosz olajimportőrök Európában.

Tényleg eltűnhet az orosz olaj, destabilizálva a piacot?

Jelenleg az uniós országokba Fehéroroszországon keresztül irányuló olajexport van a legnagyobb veszélyben. Naponta mintegy 750 000 hordót küldenek a Drusba olajvezetéken keresztül. Napi 250 000 hordó viszont Ukrajnán keresztül jut el Csehországba, Szlovákiába és Magyarországra. Oroszország számára nehéz lenne ezt az olajat tengeri úton szállítani, 2019-ben viszont több hónapra leállt a behozatal technikai problémák miatt. Oroszországnak több mint 100 nagy tankhajója van, a flotta több mint 2000 tankhajóból áll világszerte. A Maersk már most megtagadja az orosz olaj szállítását, és az orosz olaj piaci ára a Balti-tengeren többszörösére emelkedik, a napi 30 ezer dollár körüli összegről akár napi 200 ezer dollárra. A nemzetközi szereplők azonban az esetleges szankciók miatt vonakodnak orosz olajat vásárolni, még a hordónkénti 20 USD árengedmény mellett is a Brent nyersolajhoz képest.

Kína naponta mintegy 1,5 millió hordót importál Oroszországból, ennek felét a maximális kapacitással működő ESPO vezetéken keresztül. Mindazonáltal nem szabad elfelejteni, hogy Kína történelmileg mindig is profitált a szankciókkal sújtott országok, például Irán és Venezuela olajeladásából. Kína még most is több mint 700 000 hordót importál naponta Iránból a folyamatban lévő amerikai szankciók ellenére.

Elméletileg Oroszország többet szállíthat Kínába, Indiába, Thaiföldre, vagy akár Kubába vagy Venezuelába. Ez azonban nem fogja teljes mértékben helyettesíteni Európa teljes importját. Érdemes megemlíteni, hogy az orosz olaj még a hidegháború csúcspontján is áramlott Európába. A Németországba irányuló export csak akkor szűnt meg, amikor a második világháború alatt megkezdődtek a harcok a szovjetekkel.

Milyen lehetőségei vannak a Nyugatnak?

Több lehetőség is van arra, hogy az olajpiac stabilizálódjon:

• Az IEA országai úgy döntöttek, hogy 60 millió hordót szabadítanak fel a stratégiai tartalékokból. Feltételezve, hogy ez a következő két hónapban megtörténik, ez további napi 2 millió hordót jelent.
• Az Egyesült Államok növelheti a palaolaj kitermelését, és ezt az olajat az európai piacra juttathatja.
• Kína és India lemondhat a magas áron történő stratégiai vásárlásokról, és a szerződött olajat Európába irányíthatja át.
• Az Egyesült Államok gyors megállapodást írhat alá Iránnal. Irán nagy tankerflottával rendelkezik, és képes gyorsan visszaállítani az exportot a napi 0,5-1,5 millió hordó szintre.
• Az Egyesült Államok még több olajat tudna szállítani, ha a Kanadával közös Keystone XL olajvezeték üzembe állna.
• Az OPEC+ dönthet úgy, hogy gyorsabb ütemben állítja helyre a kitermelést. Az OPEC elméletileg több mint napi 5 millió hordó szabad termelési kapacitással rendelkezik.

Megugorhat az olaj ára hordónkénti 150 vagy akár 200 dollárra?

Ilyen téziseket már a Saxo Bank és a Bank of America is megfogalmazott. A Bloomberg rámutat, hogy az opciók iránt egyre nagyobb az érdeklődés ezeken a szinteken, bár jelenleg még viszonylag olcsók. Oroszország fontos szereplője a piacnak, de a világ nélküle is boldogul, és a közelmúlt ukrajnai eseményei megmutatták, hogy ez a helyes út. A jelenlegi helyzet különbözik attól, amelynek 2008-ban lehettünk tanúi. A kínálat növelhető, ugyanakkor a logisztikával kapcsolatos átmeneti problémák az árak emelkedéséhez vezethetnek a jelenlegi szintről. Lehetséges, hogy az ár hordónkénti 120 dollár fölé emelkedik, és a 150 dolláros szint sem tűnik kizártnak. Másrészt ezek a szintek már a 2008-as évhez hasonlóan a kereslet teljes megsemmisülését okozhatják, és újabb erős válságot indíthatnak el a világpiacokon. 

Másrészt, még a legnagyobb olajexportőrök sem akarnak erőteljes áremelkedést. Nehéz arra számítani, hogy a konfliktus a közeljövőben enyhül, de a magas árakat nagyban befolyásolják az oroszországi szállítás felfüggesztésével kapcsolatos aggodalmak. Az orosz olajért továbbra is lehet fizetni, bár sok piaci szereplő inkább más forrásból szerzi be az olajat. Ha azonban a legrosszabb forgatókönyv nem következik be, az idei év még mindig túlkínálatot hozhat az olajpiacon, ami az árak stabilizálódásához vezethet.