Speciális Jelentés: Hol keressünk vételi lehetőségeket?

A piaci összeomlás sok befektetőt váratlanul ért, ugyanakkor egy ilyen mértékű esés a részvényárakban befektetési lehetőségnek is tekinthető, különösen annak fényében, hogy az elmúlt években milyen magasra jutottak az értékeltségi mutatók. Ebben az elemzésben azt vizsgáljuk meg, hogy állnak egymás képest az egyes részvényindexek és annak is utánanézünk, hogy a múltban hogyan viselkedtek a medvepiacok az Egyesült Államokban.

Mely piacok kínálnak jobb lehetőségeket az árazások alapján?

A koronavírus-járvány óriási esést hozott a globális részvénypiacokon, egyeseket jobban megütött, másokat kevésbé, de egyik piac sem maradt érintetlenül. A helyzet normalizálódásával azonban az emberek elkezdenek azon gondolkodni, mely piacok lehetnek a nyertesek, ha egyszer elindul a felépülés. A befektetők gyakran olyan egyedi részvényeket próbálnak kiválasztani, amelyek felülteljesíthetnek a válság során vagy a felépülés kezdeti szakaszában, de ugyanezen logikát egész piacokra (azaz indexekre) is alkalmazhatjuk.

Megközelítésünkben a jelenlegi árazási mutatókat - az árfolyam / nettó eredmény (P/E) és árfolyam / árbevétel (P/S) - vettük alapul és összehasonlítottuk azokat a 10 éves átlaggal. A vállalati eredmények a következő évben nyilvánvalóan sokat fognak romlani, tehát a befektetőknek arra kell felkészülni, hogy a 10 éves átlagokhoz képest jelentős diszkont lesz jellemző. A mutatók 10 éves átlagától való eltérést a két grafikon vízszintes tengelyén jelöltük. Persze nem minden alma egyforma. Néhány piacon tartósan magasabbak a P/E és P/S mutatók, mivel több növekedés-orientált részvényt tartalmaznak és azokon a piacokon, ahol a cégek képesek voltak javítani az eredményességükön, kisebb diszkonttal számolhatunk azokhoz képest, ahol az eredmények a vizsgált 5 éves időszakban stagnáltak vagy akár csökkentek. Ezt jelzi a függőleges tengely, az 5 éves eredménynövekedési rátát.

A mexikói (MEXComp), az orosz (RUS50) és a lengyel (W20) index vonzónak tűnik a P/E diszkontok és a múltbéli növekedési ráta alapján. A fejlett piacokon a holland (NED25) és a francia (FRA40) index néz ki viszonylagosan jól. Forrás: Bloomberg, XTB Research

A fenti grafikonon néhány fő részvényindex adatait mutattuk be az 5 éves növekedési ráta és a 10 éves P/E átlagtól mutatott jelenlegi eltérés alapján. Az alapelv, hogy a kék vonal felett elhelyezkedő indexek árazása vonzóbb. Miért? Mert jelenleg nagyobb diszkonttal forognak versenytársaiknál a múltbéli eredményekhez viszonyítva, és magasabb az eredménynövekedési rátájuk. A grafikonon látható, hogy a negyedév végi felpattanás után néhány piacon már egyáltalán nem is látunk diszkontált árazást! Ez leginkább a koreai indexre (KOSP200) igaz, de a technológiai részvényekkel megpakolt US100 és a befektetők kedvence a DAX (DE30) is ebbe a ligába tartozik. A spektrum másik oldalán főleg feltörekvő piaci indexek találhatók: a mexikói (MEXComp), az orosz (RUS50) és a lengyel (W20) részvényindex. Az RUS50-nel azért legyünk óvatosak, mert a mostani nagy diszkont még nem mutatja az olajárakban történt óriási zuhanást (ami az orosz piacot érzékenyen érinti). A fejlett piacokon a holland (NED25) és a francia (FRA40) index mutat jobb értékeket az árazási mutatók vizsgálata alapján.

Hasonló grafikon az árfolyam / árbevétel (P/S) és az árbevétel növekedési ráta használatával, ami szintén az orosz index (RUS 50) relatív vonzóságára mutat rá. Forrás: Bloomberg, XTB Research

Hasonlóan fest a múltbéli P/S értékeket és az árbevétel növekedési rátáját egymással szembeállító grafikon is, bár az indexek elhelyezkedése itt kisebb szórást mutat. A legtöbb európai index a kék vonal közelében helyezkedik el, de a brit FTSE 100 (UK100) kicsit kilóg a sorból, pozitív irányba. Az amerikai indexek közül a Dow Jones (US30) tűnik a legvonzóbbnak. Az orosz RTS index (RUS50) mindkét grafikonon vonzó pozícióban van, de ahogy említettük - nagyon olajfüggő. A kínai részvények viszont mindkét módszer alapján a legkevésbé vonzóak.

Az időzítés lehet a kulcs - mit tanulhatunk a múltból?

Különböző medvepiaci időszakok összehasonlítása (100 = összeomlás előtti csúcs). Forrás: Macrobond, XTB Research

Egy részvénypiaci összeomlás után mindenki azt kérdezi magától - érdemes már részvényt venni? A kérdést most különösen trükkös megválaszolni, mert egy korábban nem látott mértékű válsággal van dolgunk. Ugyanakkor a múltbéli tőzsdei összeomlások vizsgálata támaszul szolgálhat. Ahogy az a fenti grafikonon látható, a mostani eladási hullám nagyon hasonló az 1987-es tőzsdei zuhanáshoz, a gazdasági helyzet viszont nem is lehetne különbözőbb. Ennek ellenére a 35-45-55 százalékos esés a korábbi csúcsszintekről sok esetben fordulópontnak bizonyult a korábbi eladási hullámoknál. Mivel senki nem látja előre, milyen mélyre esik a piac, a bölcs megközelítés az lehet, hogy megosztjuk a tőkét és különböző szinteken szállunk be ahelyett, hogy megpróbálnánk megtalálni az esés legalját - utóbbi esetben előfordulhat, hogy túl korán szállunk be a teljes tőkével vagy elmulasztjuk a lehetőséget és teljesen kimaradunk a visszapattanásból.

Jó, ha van egy tervünk

Összefoglalva, a RUS50 index ígéretesnek tűnik mind a nettó eredmény, mind az árbevétel mutatók tekintetében, de más feltörekvő piacok és néhány fejlett piac is vonzóbb az átlagnál és esetükben nem áll fenn az alacsony olajár okozta nyomás sem. A -35%, -45% vagy -55% a korábbi csúcsoktól számítva fordulópontokként szolgáltak a múltban és - bár minden medvepiac különböző - ez a tapasztalat segíthet a beszállások időzítésében. Figyelmeztetésként azonban megjegyzendő, hogy jelenleg kevesebb mint 50 nap telt el a legutóbbi csúcs beállítása óta, néhány korábbi eladási hullám során - például 2000 és 2002 között - a piac csak másfél évvel a csúcs után találta meg az aljat. Ez arra mutat, hogy a lefelé tartó mozgást gyakran megszakíthatják olyan mini-ralik, mint amit március végén láthattunk.

Az US500 körülbelül 20%-ot ugrott felfelé a március 23-án elért mélypontjához képest, ugyanakkor az index a 23,6%-os és a 38,2%-os visszatérési szint közötti konszolidációs sávban ragadt (2470 - 2635 pont közötti sáv). A negyedév végi átsúlyozások lezárultával az index mozgása most közelebb kerülhet a gazdasági valósághoz. Ha a dolgok rosszra fordulnának, a 2400 ponton lévő támaszt érdemes figyelni. Forrás: xStation5