CO2 kibocsátási szerződések kereskedése

A világ országai és régiói jelenleg szén-dioxid-kereskedelmi rendszereket dolgoznak ki, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását beárazzák. Ilyen kibocsátáskereskedelmi rendszerek jelenleg Európában, Észak-Amerikában és Ázsia egyes részein működnek, viszont világméretű bevezetésüket is fontolgatják már.

Tekintettel arra, hogy a nemzetközi tárgyalásokon nehéz megállapodásra jutni az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedésekről, egyértelmű, hogy a lendület a nemzetközi szintről a nemzetállamok és a kisebb régiók szintjére tolódott át.

Különösen erős dinamika figyelhető meg a gyorsan fejlődő gazdaságokban, ahol új kibocsátáskereskedelmi rendszereket vitatnak meg, vagy pedig már létrehozták, mint például Kínában, Indiában, Dél-Koreában és még Brazíliában is. Világszerte 39 nemzeti joghatóság és 23 szubnacionális joghatóság hajtott végre, vagy tervezi szén-dioxid-árképzési eszközök, köztük kibocsátáskereskedelmi rendszerek és adók bevezetését.

A világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátási piaca az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (EU ETS). A következő cikkben felvázoljuk, hogy mi az EU ETS, és hogyan néz ki a kibocsátáskereskedelem.

Mi az EU ETS?

Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere, röviden EU ETS, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére szolgáló eszköz.

Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) a világ első és eddig legnagyobb „cap-and-trade” rendszere a légkörbe kerülő CO2-kibocsátás csökkentésére. A rendszer célja, hogy segítse az Európai Uniót CO2-csökkentési céljainak elérésében azáltal, hogy a vállalkozások, államok és más gazdasági egységek számára költségileg és gazdaságilag hatékony módon ösztönzi a kibocsátáscsökkentést. Az EU ETS a dekarbonizáció és a megfigyelt, a Föld éghajlatváltozása szempontjából kedvezőtlen változások elleni küzdelem egyik eszköze.

Az EU ETS fő jellemzői a kibocsátási határértékkel, azaz a maximális mennyiségi határértékkel, valamint az uniós kibocsátási egységekkel (EUA) folytatott kereskedelem. A felső határ garantálja, hogy a teljes kibocsátás egy előre meghatározott szinten maradjon (a kibocsátás nem növekedhet, amíg a felső határ érvényben van). A plafon hatálya alá tartozó létesítményeknek az év során a légkörbe kibocsátott minden egyes tonna CO2-egyenérték után EUA-kat (európai uniós kibocsátási egységeket) kell leadniuk.

Az EUA-kat ingyenesen osztják ki vagy árverésre bocsátják. A kereskedelmi rendszer rugalmasságot biztosít a hatálya alá tartozó vállalatok számára, mivel az EUA-k árától függően választhatnak a cselekvés vagy az EUA-k vásárlása között, ami lehetőséget ad a kereskedelemre.

Ily módon a CO2-kibocsátók, akiknek a kibocsátáscsökkentési költségei alacsonyabbak az árnál, cselekvésre ösztönözhetők. Másrészt azok, akiknek a CO2-kibocsátás csökkentési költségei magasak, vásárolhatnak uniós kibocsátási engedélyeket, és elhalaszthatják saját intézkedéseiket, ezáltal olcsóbban teljesíthetik az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátási követelményeit, mintha minden kibocsátónak ugyanazok a korlátozásokkal kellene szembenéznie.

Az EU ETS résztvevőinek külön számlát kell nyitniuk az Európai Uniónál, hogy az EUA-k pontosan nyomonkövethetőek legyenek. Egy ilyen számla bármelyik tulajdonosa vásárolhat és adhat el EU kibocsátási egységeket, függetlenül attól, hogy az EU ETS hatálya alá tartozik-e vagy sem. A kereskedéshez nincs szükség közvetítőkre, és a vevők és az eladók közvetlenül, szervezett tőzsdéken vagy közvetítőkön keresztül bonyolíthatják le a kereskedést. 

Elemezzük és megértjük a gazdaság legújabb trendjeit, és ezért biztosítjuk az EUA CFD-k tőkeáttételes kereskedését saját fejlesztésű xStation platformunkon.

Fit for 55 

Az EU általános kibocsátási céljának az európai zöld megállapodás keretében az 1990-es szinthez képest 55%-os csökkentésre történő szigorítása megköveteli az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének 2030-ra vonatkozó, a 2005-ös szinthez viszonyított -43%-os csökkentési céljának szigorítását. 

Az EU Bizottsága a „Fit for 55” csomagban azt javasolja, hogy az EU ETS 2030-ra vonatkozó csökkentési célját a 2005-ös szinthez képest -61%-ra emeljék. 

Egy ilyen szigorú kibocsátáskereskedelmi célérték tovább növeli az EUA hiányát és ezáltal az EUA árát. A modellezési tanulmányok 2030-ra 90-130 EUR/tCO2 közötti szénárakat becsülnek.

Az EU Bizottsága azt is javasolja, hogy a tengeri közlekedésből származó kibocsátásokat is vonják be az EU ETS-be. Új kibocsátáskereskedelmi rendszer a közlekedési ágazatban: a Fit for 55 csomagban az Európai Bizottság egy teljesen új kibocsátáskereskedelmi rendszert javasolt a közúti közlekedésben és az épületekben történő üzemanyag-forgalmazásra.

Ez a rendszer az EU ETS-től függetlenül fog működni, és várhatóan 2025-ben kezdi meg működését, a kibocsátási határértéket pedig 2026-tól állapítják meg.Ez az új upstream rendszer fogja szabályozni az üzemanyag-szállítókat. 

Az új kibocsátáskereskedelmi rendszerben a kibocsátási határértéket évente csökkenteni fogják, hogy 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 43%-kal csökkenjen a kibocsátás. Az új kereskedelmi rendszerből származó bevétel 25%-a a Szociális Éghajlatvédelmi Alapba kerül, ahol az épületek energiahatékonyságába és a tiszta közlekedésbe fektetik be, valamint közvetlenül a magasabb benzin- vagy fűtési költségekkel küzdő háztartások megsegítésére is felhasználható.

Egyes EU-tagok aggódnak amiatt, hogy a FIT to 55 program teljes körű végrehajtása a következők árának emelkedését eredményezheti: kibocsátási egységek, repülőjegyek, villamos energia, fűtés (gáz, szén), üzemanyagok (benzin, olaj) és közlekedés. Az áremelkedés ezekben az ágazatokban számos iparágat érinthet.

A teljes szén-dioxid-kibocsátás mérése nem mindig a legpontosabb képet mutatja egy ország hozzájárulásáról, ha nem vesszük figyelembe a lakosságot.

Például, bár Kína a legnagyobb CO2-kibocsátó, egy átlagos amerikai személyenként több tonnányi CO2-t termel, szemben egy kínai állampolgár x tonnányi CO2-jával.

Az EU ETF története 

Az EU ETS eredete 1992-re nyúlik vissza, amikor 180 ország megállapodott az ember okozta globális felmelegedés veszélyes szintjének elkerüléséről, és aláírta az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményét (UNFCCC). 1997-ben létrejött a Kiotói Jegyzőkönyv, amely két, az EU ETS létrehozásához szükséges alapelvet vezetett be.

A jegyzőkönyv abszolút mennyiségi kibocsátási célokat tartalmazott az iparosodott országok számára, valamint egy sor úgynevezett rugalmas mechanizmust, amelyek lehetővé tették a kibocsátási egységek cseréjét az országok között a nemzetközi kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében.

Több ország nemzeti kibocsátáscsökkentési politikákat vezetett be (például a megújuló energia támogatását), de mások az EU-ban bevezetendő közös és összehangolt politikákra és intézkedésekre vártak. Az Európai Bizottság ekkor kezdett el dolgozni egy olyan uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre vonatkozó javaslaton, amely a gazdaság kulcsfontosságú ágazataiból – az energiából és az iparból – származó kibocsátásokkal foglalkozik. 

E megfontolások eredményeként jött létre az EU ETS, mint a Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott éghajlati célok elérésének egyik legfontosabb politikai intézkedése. A rendszer jelenleg 28 tagállamra, 2008 óta pedig Izlandra, Liechtensteinre és Norvégiára is kiterjed.

Az EU ETS kereskedési időszakokra tagolódik, amelyek közül jelenleg négy van meghatározva, és továbbiak következnek.

2005-2007

Az Európai Parlament 2003 októberében fogadta el az EU ETS-t létrehozó törvényt. Az EU ETS első szakasza a rendszer tesztelésére szolgáló kezdeti szakasz volt. A tagállamok szabadon dönthettek arról, hogy a nemzeti kiosztási tervek elkészítésével összesen-, valamint a területükön található egyes létesítményeknek hány európai uniós kibocsátási egységet (EUA) osztanak ki. Majdnem minden EUA-t ingyenesen osztottak ki, és a korábbi kibocsátásokon alapultak. Ebben a szakaszban a villamosenergia- és hőtermelő létesítmények, valamint az energiaigényes ipari ágazatok – például a vas-, acél-, cement- és olajfinomítás – CO2-kibocsátása volt lefedve. A korlátozások be nem tartása esetén a vállalatokra kiszabott büntetés CO2-tonnánként 40 euró volt.

Ebben a kezdeti szakaszban sikerült létrehozni az EUA-k árát, az EU-n belüli szabad kereskedelmet, valamint az érintett létesítmények tényleges kibocsátásainak nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére szolgáló infrastruktúrát. Az ETS mintegy 200 millió tonna CO2-t, azaz a teljes hitelesített kibocsátás 3%-át csökkentette, méghozzá névleges tranzakciós költségek mellett. A rendszer működésének első évében a szabályozó hatóságok megállapították, hogy túl sok EUA-t osztottak ki a vállalatoknak, ami az EUA-k túlkínálathoz vezetett. Ennek következtében az EUA-k ára csökkent, és végül nullára esett vissza.

2008-2012

Ez az időszak közvetlenül kapcsolódott a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti korábbi kötelezettségvállalási időszakhoz. Az EU szigorú kibocsátási korlátot szabott meg azáltal, hogy 2005-höz képest közel 7%-kal csökkentette az EUA-k teljes mennyiségét. Az irányelv hatályát úgy módosították, hogy az a tagországokban a salétromsavgyártásból származó dinitrogén-oxidra is kiterjedjen. 2012-től a rendszer az EU ETS-országokon belüli repülésekre is kiterjedt. A tagállamok a kibocsátási egységek legfeljebb 10%-át árverésre bocsáthatták a szabad kiosztás helyett. A megfelelés elmulasztásáért kiszabható büntetés tonnánként 100 euróra emelkedett. A vállalatok felhasználhatták a tiszta fejlesztési mechanizmusból és a Kiotói Jegyzőkönyv közös végrehajtásából származó kibocsátási egységeket, ami összesen közel 1,5 milliárd tonna CO2-egyenértékű kibocsátási egységet eredményezett a piacon. A lépés célja az volt, hogy a vállalatoknak költséghatékony kibocsátáscsökkentési lehetőségeket kínáljon, és az EU ETS-t a nemzetközi kibocsátási piac egyik fő mozgatórugójává tette. 

A 2008-as gazdasági válság hatására az EU vállalatai csökkentették kibocsátásaikat, ami ismét az EUA kibocsátási egységek nagy többletét eredményezte, és az ár ismét 30 euróról 7 euró alá esett.

2013-2020 

Az Európai Bizottság felülvizsgálta az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét a harmadik szakasz végrehajtása érdekében. A változtatásoknak számos oka volt.

A második szakaszban az EUA árának csökkenése jelentősen aláásta az EU ETS hitelességét. Másodszor, az EU ETS nem vezetett a várt mértékben jelentős átalakulásokhoz vagy a megújuló energiaágazatok vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák irányába történő elmozduláshoz. 

Harmadszor, a rendszer nem bizonyult költséghatékonynak. A rendszerben többször előfordult csalás is. A rendszer gyengeségeinek kiküszöbölése érdekében az ebben a szakaszban bevezetett változtatások közé tartozik különösen az EU-ban egységesen alkalmazott kibocsátási határérték az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó célkitűzés hatékonyabb elérése érdekében. A felső határ évente 1,74%-kal csökken, 2020-ban a 2005-ös szinthez képest 21%-kal csökkentette a kibocsátást.

A fő felosztási módszer a piaci értékesítésre változott. Az EU ETS kereskedelmi platformjai minden olyan ország számára elérhetőek, amely részt vesz a rendszerben. Az árverési folyamatot az EU ETS aukciós rendelete felügyeli, hogy biztosított legyen az átlátható és szabályozott lebonyolítás. A felülvizsgált EU ETS irányelv kimondja, hogy az árveréseknek olyan kritériumoknak kell megfelelniük, mint a kiszámíthatóság, a költséghatékonyság és az árverésekhez való tisztességes hozzáférés, valamint a releváns információkhoz való egyidejű hozzáférés valamennyi szereplő számára.

Az ipari létesítményekre – a villamosenergia-termelés kivételével – a referenciaértékek (BM) alapján történő ingyenes kiosztás vonatkozik. A BM-index határozza meg az ingyenes EUA-kibocsátási egységek számát a létesítmény termelése (vagy inputja) alapján. Minden egyes termékhez, pl. acélhoz, cementhez és mészhez egy-egy BM tartozik. Ez a szint évente csökken. A szénszivárgás kockázatának kitett iparágak a kereskedési időszak alatt 100%-os kiosztásban részesülnek.

A legutóbbi kereskedési időszak fő kihívása a 2008-2012 közötti időszakból átvitt EUA-kibocsátási egységek többlete volt, ami az EUA-k árának csökkenéséhez vezetett. Ezért az Európai Unió úgy döntött, hogy 900 millió EUA árverését a kereskedési időszak végére halasztja (ún. ellentmondásos visszaterhelés). Az Európai Bizottság a következő kereskedési időszakban piaci stabilitási tartalék bevezetését javasolta, amely az aukció méretének kiigazításával egyensúlyba hozná a keresletet és a kínálatot.

Hogyan kezdjük el a CFD-kereskedést? 

A szén-dioxid-kereskedelése elérhető az xStation kereskedési platformunkon, és a szén-dioxid-kibocsátással való kereskedést az EMISS CFD (contract for differences) ügyletek megkötésével és a tőkeáttétel használatával kezdheti meg. 

A kibocsátási szerződésekkel való kereskedéssel kihasználhatja a piaci volatilitást, és nagyon gyors ármozgások során nyithat pozíciókat. A tőkeáttétel megsokszorozhatja a napon belüli kereskedő nyereségét, de nagyon kockázatos is, mivel veszteségeket is okozhat. Az EMISS CFD-kereskedés olyan aktív kereskedőknek szól, akik szeretik a kockázatot és az áringadozást. 

Az 1:5 tőkeáttételnek köszönhetően mindössze 20%-os marginra van szüksége egy pozíció megnyitásához. Például 1000 USD felhasználásával egy olyan szerződést nyithat, amely 5 000 USD értékű. A tőkeáttételes CFD eszközök magas kockázati szintje miatt a pozíció potenciális bevétele is magas lehet, de a potenciális veszteség is megnő.

Ha többet szeretne megtudni a CFD-kről és a pénzügyi tőkeáttételről, akkor kattintson ide.

Az EMISS kereskedés spekulatív, és az aktív kereskedők számára csak az árfolyamingadozás számít ezen instrumentum esetében. Ez a szerződéstípus olyan pénzügyi megállapodás, amely a nyitott és a lezárt ügylet közötti elszámolási árkülönbözetet fizeti ki a kereskedett eszköz fizikai szállítása nélkül. 

Az EMISS kereskedése lehetőséget ad rövid és hosszú pozíciók nyitására. A rövid pozíciók által nyereséget éhet el, amikor az instrumentum árfolyama csökken.

Az online kereskedés lehetővé teszi, hogy otthona kényelméből, nulla végrehajtási jutalékkal és alacsony spreadekkel kereskedjen az EMISS-szel. Az EMISS piac likviditása miatt a pozícióját egy egérkattintással bármikor lezárhatja, amikor a piac nyitva van. 

A következő díjak terhelik önt a kibocsátási szerződések kereskedésekor: spread (az ASK vételi ár és a BID eladási ár közötti különbség), swap pontok. A spread nagyon kicsi, és a pozíció méretétől függően centekbe kerül. A swap-pontok azok a költségek, amelyek a brókernek a tőkeáttételes pozíciók finanszírozásakor merülnek fel és naponta, az EMISS eszköz nyitott pozíciójára kerülnek felszámításra.

A legjobb időpont a kereskedés megkezdésére

A szén-dioxid, gyakran rövidítve CO2, egy színtelen üvegházhatású gáz, amely a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. A szén-dioxid természetes és fontos része a légkörnek, de az amerikai Nemzeti Óceán- és Légköri Szövetség szerint a szén-dioxid szintje ma magasabb, mint az elmúlt 800 000 évben bármikor. 

A megnövekedett CO2-kibocsátás miatt a légkörben megrekedt a hő, így emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, és szélsőséges, történelmileg ritka időjárási eseményeket, valamint nagyon gyors, veszélyes éghajlatváltozást okoz, ami katasztrófákhoz, de éhínséghez vagy terméspusztuláshoz is vezethet.

A COVID-19 világjárvány okozta globális közlekedési- és emberi mozgáskorlátozástól azt várták, hogy jelentősen csökkenti a globális CO2-kibocsátást, de az csak néhány százalékkal esett, és a szén-dioxid-mentesítés, a zöld politikák korlátozása és a világ egyes részein alkalmazott zárlatok ellenére ismét emelkedik.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő megfelezése és a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő elérése az a két cél, amelyre az Európai Unió politikája jelenleg összpontosít. A szén-dioxid-mentesítés az EU és a világ egyik legfontosabb éghajlati célja. A tervek szerint felgyorsítják a szén-dioxid-kibocsátási határértékek kiigazításának mechanizmusát is, amihez a nagy kibocsátóknak részt kell venniük a szén-dioxid-kvótákban.
Az éghajlatváltozás és az energiabiztonság hiánya elleni küzdelem Európában vitatott kérdések.

A lehetséges áramkimaradásokról és az energiabiztonság hiányáról szóló információk miatt a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén, az EU ajánlásai ellenére még mindig nagyon népszerűek, ami az EMISS árakat felhajtja.

Az Európai Bizottság végső soron a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására törekszik a fa építőipari felhasználásának és a bioenergiával történő villamosenergia-termelésnek a támogatásával. A természetalapú megoldások azonban nem növelhetők a végtelenségig, és az EU új technológiákkal is befolyásolni kívánja a CO2-kibocsátás csökkentését.
Bár ezek a technológiai megoldások még nagyon fiatalok, és időre van szükségük, mégis ígéretesek. A CO2 eltávolítása fenntartható.

2030-ig az EU-ban évente 5 millió tonna CO2-t kell eltávolítani a légkörből, és modern technológiai megoldások segítségével tartósan tárolni. A kibocsátás csökkentésének másik módja a CO2 hulladéktermékből erőforrássá történő átalakítása, és felhasználása nyersanyagként vegyi anyagok, műanyagok vagy üzemanyagok előállításához, például a metanol előállítása CO2-ből elindíthatja a zöld műanyagok felé vezető utat.

Az EU stratégiája szerint 2030-ra a vegyiparban és a műanyagiparban felhasznált szén legalább 20%-ának nem fosszilis forrásokból kell származnia.

Most, egy energiaválság idején azonban a Bizottságnak gondot okozhat az összes rendelkezés betartatása, miközben az egyes tagállamok energiaszektora érintetlen marad.

Az Európai Uniónak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítéseiben központi szerepet játszik a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS), amelynek keretében a gyártóknak, az energiavállalatoknak és a légitársaságoknak minden egyes tonna szén-dioxid kibocsátása után fizetniük kell.

A Reuters által megkérdezett közgazdászok azt közvetítették, hogy a rendszer tonnánként körülbelül 100 dolláros árat követel meg, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv céljaival összhangban a vállalatokat a kibocsátás csökkentése érdekében a tisztább üzemanyagokra és technológiákra való átállásra ösztönözze. A zöld megoldások még mindig viszonylag drágák, és alkalmazásuk sok vállalat számára komoly akadályt jelent a nyereség optimalizálásában.

A széntüzelésű erőműveknek több szén-dioxid-kibocsátási engedélyt kell vásárolniuk, hogy a nagyon magas kibocsátásuknak megfeleljenek. Minél több „piszkos” tüzelőanyagot, például szenet használnak, annál magasabb EMISS-árakra számíthatnak a befektetők.

A gázszerződések emelkednek a hideg télre vonatkozó előrejelzések, a nagy gázinfrastruktúrák karbantartása, valamint a gáztermelő Oroszország és a nyugati országok, illetve az USA közötti feszültségek (NordStream 2 vezeték) miatt.

Az Egyesült Királyság 2021-ben elindította saját nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszerét, miután a Brexit után kilépett az Európai Unió rendszeréből, ahol a szénnel éppen az uniós értékelések alatt kereskednek. A brit ETS-nek van egy költségkorlátozó mechanizmusa, amely lehetővé teszi a brit szabályozók számára, hogy beavatkozzanak a hazai árakba. Nagy-Britannia lépései arra késztethetik az európai országokat, hogy hasonló lépések megtételére szólítsák fel az EU-t – vélik a befektetők.

Összefoglalva, az elkövetkező évek kiváló időszaknak tűnnek az EUA kibocsátási szerződésekkel való aktív kereskedésre a magas áringadozás, az eszköz rendkívüli likviditása, valamint az Európai Unión belüli számos politikai esemény, döntés és jelenleg vitatott energetikai probléma miatt.

A rendszeres tájékoztatásnak és az energiaválságnak köszönhetően a befektetők kialakíthatják saját véleményüket a CO2-szerződések árairól, és megvalósíthatják befektetési stratégiájukat.

A szén-dioxid-kereskedelmi szerződések kockázatos eszköznek számítanak, amelyek ára nagymértékű ingadozást mutat, és a kereskedésükben érdekelt befektetőknek figyelemmel kell kísérniük az EU éghajlat- és energiapolitikájával kapcsolatos legfrissebb híreket, hogy pozícióikat a közelgő piaci eseményekhez igazíthassák. Az EMISS kereskedése a volatilitás és a népszerűség miatt lehetővé teszi az aktív kereskedők számára is, akiket nem érdekel a hírek olvasása, hogy csak az eszköz árfolyammozgása alapján kereskedjenek a kereskedési platformunkon általunk biztosított technikai elemzési mutatók alapján, vagy hogy átmeneti árelőnyt keressenek a pozíciók megnyitásához.

Az EMISS kereskedési órái 

Mi a helyzet a rendelkezésre álló EMISS kereskedési órákkal? Ez az információ különösen fontos a napon belüli kereskedők számára. A kereskedés a hét 5 napján, hétfőtől péntekig 8:05 CET és 18:00 CET között érhető el. Az instrumentum kereskedése hétvégén nem érhető el platformunkon. Az EMISS azonnali ára statikus, amikor a piac zárva van. Minden más időpontban az árak folyamatosan ingadoznak.

Természetesen az EMISS kereskedés legjobb ideje a nagyon magas likviditású időszakokban van, amikor a piaci volatilitás nagyobb. 

Amikor nagy a forgalom a piacon és megnő a kereskedési volumen, a volatilitás is megnő. Ezt befolyásolhatják az éghajlattal kapcsolatos fontos hírek megjelenése, a sajtóból származó információk vagy akár a CO2-kibocsátási korlátozások változásáról szóló pletykák.